Magyar
English
Русский1.1 A kiadvány háttere
1.2 Az útmutató célja
1.3 Az útmutatóról
Manapság ügyvédi iroda munkatársaként egyre több ügyvéd vállal pro bono munkát. Jelen útmutatónkban a pro bono kifejezés meghatározása az amerikai Pro Bono Insitute és az American Lawyer magazin által használt, lényegében azonos meghatározásokhoz igazodik. Ugyanezt a meghatározást közvetíti az Association of Pro Bono Counsel (röv. AoPBC) a civil szervezetek felé – erről a 4.1.1 fejezetben szó lesz). Tisztában vagyunk azzal, hogy sok más típusú, a közjó előmozdítása érdekében végzett tevékenység is pro bono munkának minősülhet, kiadványunkban említünk ezekre is példákat.
Egy folyamatosan működő pro bono gyakorlat kialakítása nem sokban különbözik attól, mint amikor egy ügyvédi iroda új működési területet vagy új szakcsoportot indít el: ehhez szükség van egy formális struktúrára és egy támogató rendszer kialakítására, melynek révén a pro bono munka teljes mértékben integrálódhat az ügyvédi iroda működésébe.
A pro bono program intézményesítése emellett hozzájárul a magas színvonalú, hatékony ügyvédi munkához is.
Egy jól szervezett pro bono programban szükség van olyan belső (szervezeti) mechanizmusokra, amelyek egyáltalán lehetővé teszik az ügyvédek számára a pro bono munkát. Így például iktassunk ki minden olyan belső, vélt vagy valós akadályt, amely a pro bono útjában áll; népszerűsítsük az iroda ügyvédjei között a pro bonot; világosan jelezni kell, hogy az iroda támogatja a pro bono munkát; alakítsuk ki azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a pro bono lehetőségek könnyen azonosíthatókká válnak; népszerűsítsük az ügyvédi iroda minden munkatársa számára a pro bono munkát!
A pro bono támogatás magas szakmai színvonala rendkívül fontos szempont. A mentorálás és/vagy szupervízió például, vagy a különböző típusú pro bono feladatokhoz kapcsolódó képzések nagyban hozzájárul(hat)nak ahhoz, hogy létrejöjjön egy igazán erős, a pro bono ügyfelek ügyeit professzionálisan kezelő program. Ennek révén kialakulhat egy szilárd intézményi tudásbázist arról, hogy hogyan kell kezelni a különböző pro bono ügyeket, emellett az ügyvédek visszajelzést kaphatnak pro bono munkájukról és ezáltal a számlázható tevékenységek minősége is javulhat.
Végezetül, egy formalizált/intézményesített pro bono program az iroda önkéntes tevékenységét hatékonyabbá és hatásosabbá teszi. Az önkéntes tevékenységek intézményesítésével az irodák erőforrást, pénzt és időt takaríthatnak meg, így kevesebb befektetéssel többet érhetnek el.
Az útmutató eredeti változatát a Vance Center készítette PBDA Imple-mentation Handbook: A Guide to Establishing a Pro Bono Program at Your Law Firm címmel. A kötet a Skadden, Arps, Slate, Meagher & Flom LLP (Skadden, Arps) iroda munkatársainak közreműködésével készült 2009-ben, nem sokkal a Pro Bono Declaration of the Americas (PBDA)/Pro Bono című dokumentum elfogadása után, amely a latin-amerikai ügyvédi irodák önkéntes gyakorlatát volt hivatott támogatni. A Skadden, Arps csapata már nagyon komoly tapasztalatot szerzett a pro bono programok felépítéséről és azokról a támogatásokról, amelyek hozzásegítik az ügyvédeket, hogy pro bono tevékenységet végezhessenek. A New York City Bar és a City Bar Justice értékes szempontokkal gazdagította az Útmutatót. Az első változat elkészítése során a Vance Center munkatársai áttekintették a témával kapcsolatban már megjelent anyagokat, így például a már létező pro bono kézikönyveket, jó gyakorlatok leírásait és a témában született cikkeket, valamint felmérte az Egyesült Államokban működő ügyvédi irodák, ügyvédi kamarák és a pro bono szolgáltatást nyújtó szervezetek tapasztalatát.
A Vance Center 2011-ben pótkiadványt készített az Útmutatóhoz Gyakran Ismételt Kérdések: a PBDA Kézikönyvhöz címmel.
A PILnet 2014-ben kérte a Vance Center és a Skadden, Arps képviseletében Ronald Tabak hozzájárulását az Útmutató használatához és annak módosításához. Célunk az volt, hogy világszerte segítsük az ügyvédi irodák pro bono gyakorlatát, azáltal például, hogy az Útmutatót mindazon országok nyelvén elérhetővé tesszük, amelyben a PILnet a pro bono ügyvédi gyakorlat meghonosításán dolgozik. Ronald Tabak frissítette az első verziót, a végső szerkesztést a PILnet végezte és egyúttal a 2011-es pótkötetet is beledolgoztuk a főszövegbe az egyszerűség végett. Ismételten jelezzük, hogy a frissített változat nem feltétlenül tükrözi Ronald Tabak vagy a Skadden, Arps véleményét.
Az Útmutató hét fejezetből áll. A II. fejezet a pro bono program adminisztrációját járja körül. A III. fejezet a pro bono útmutató (policy) kézikönyv kidolgozásához nyújt segítséget. A IV. fejezet olyan módszereket mutat be, amelyekkel egy iroda szervezett formában ismerheti fel a pro bono lehetőségeket. Az V. fejezet részletezi, hogyan érdemes bátorítani munkatársainkat pro bono munka vállalására. A VI. fejezet a pro bono munka és program értékeléséhez nyújt útmutatót. A VII. fejezet pedig összegzi, hogy egy ügyvédi iroda számára milyen előnyökkel jár egy pro bono program működtetése.