4.1 A jogi szükséglet és az ügyvédek érdeklo˝dési körének egyensúlya
4.1.1 What is an effective way of determining whether a particular NGO is an appropriate pro bono client?²
4.2 A pro bono lehetőségek azonisítása
4.2.1 Partnerségek létrehozása
4.2.2 Tanácsadó testületek
4.2.3 Pro bono koordinátorok hálózata
4.2.4 Belső rendszerek
4.2.5 Pro bono ügyek ügyvéd/ügyvédi iroda és ügyfél általi azonosítása

4.1 A jogi szükséglet és az ügyvédek érdeklo˝dési körének egyensúlya

Miután az ügyvédi iroda kiválasztotta a pro bono program ügyintézőjét és véglegesítette a pro bono kézikönyvet, a következő lépés az, hogy meghatározza a pro bono ügyek felkutatásának módját. A pro bono ügyek kiválasztási módjától függetlenül a döntésben mindenképp figyelembe kell venni, hogy (a) a támogatás a kiválasztandó személyek/közösségek/szervezetek jogi szükségleteinek megfeleljen és (b) találkozzon az ügyvédek szakértelmével és személyes érdeklődési körével.

Általában a pro bono támogatás meghatározása szerint nagyrészt a rászorultaknak és jogfosztottaknak nyújtott ingyenes jogi támogatást jelent, továbbá olyan civil szervezeteknek nyújtott segítség, amelyek a rászorultakat segítik, illetve a közjót és közérdek előmozdításán (lásd 3.3.1)  fáradoznak. Megfontolandó az ügyvédi irodák számára, hogy pro bono erőfeszítéseiket szervezett formában az általuk rászorulónak és érdemesnek ítélt közösség vagy közösségek késedelmet nem tűrő szükségleteire fordítsák.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pro bono ügyek nem korlátozódnak a peres ügyekre. Az ügyvédeknek számtalan lehetőségük van pro bono munkát végezni civil szervezetek (mind a fenti bekezdésekben foglaltaknak, mind olyanoknak, melyek nem tudják megfizetni a jogi tanácsadást)  számára munkaügyi, ingatlan, adó, a szellemi tulajdon, és a társasági jog területén. Pro bono támogatások nyújthatók továbbá olyan közérdekű ügyekben is, mint például a kormányzati szervek birtokában levő közérdekű információkhoz való hozzáférést taglaló jogi beszámolók készítése (ld. Mo.-n: közérdekű adatigénylések).

A pro bono lehetőségek kiválasztásakor az ügyvédi irodáknak figyelembe kell venniük ügyvédeik szakértelmét és érdeklődését. Az ügyvédek pro bono munkára való ösztönzésének és érdeklődésük fenntartásának hatékony módja a tapasztalatuk és érdeklődési körüknek megfelelő lehetőségek biztosítása. E területek azonosításának egyik módja lehet egy olyan kérdőíves felmérés, amely arra kérdez rá, hogy milyen jótékony munkát szeretnének végezni az ügyvédek. Egy másik aspektusból – az ügyvédek, különösen karrierjük elején, bizonyos típusú szakmai tapasztalat megszerzésében érdekeltek, amely független lehet az ügy típusától. Ez a kérdés is szerepelhet a kérdőíves felmérésben. Sok ügyvédi iroda oszt ki ilyen kérdőíveket éves rendszerességgel, így az ügyvédi irodák minden évben friss információval rendelkezhetnek az ügyvédek véleményéről. Az ügyvédeket a felmérésre adott konkrét válaszuktól függetlenül – mely in abstracto foglalkozik az ügyek fajtáival – attól eltérő ügyek is érdekelhetik. Ezért egyes ügyek iránti érdeklődésük felkeltésére e-mailek, hangüzenetek, telefonhívások és személyes kapcsolatok is alkalmazhatóak.

Végül, az ügyvédi irodáknak meg kell találniuk az ügyvédi képességek, az érdeklődési kör és a közösség jogi szükségletei közötti egyensúlyt. Például lehet, hogy egy ügyvédi iroda úgy találja, hogy a közösség legégetőbb jogi igénye a családjogi perek területén van, de ügyvédeinek csak három százaléka jelezte, hogy érdekli ez a terület. Ilyen körülmények között az ügyvédi irodának el kell eldöntenie, hogyan akarja-e a legnagyobb szinergiát létrehozni a jogi igények és ügyvédi érdeklődés között. Az egyik lehetőség a családjogi szolgáltatást nyújtó csoportoknak való adományozás, amely lehetővé teszi, hogy e csoportok jobban megfeleljenek a jogi igényeknek és idővel megfelelő képzést és folyamatos mentorálás nyújtsanak, hogy a családjogi pereket vonzóbbá tegyék az ügyvédi iroda ügyvédei számára és ilyen ügyekbe többen kapcsolódjanak be.

Egy másik lehetőség (amit a fent említett lehetőség megkönnyíthet) az lenne, hogy egyes ügyvédek szaktudását családjogi területen fejlesztenék és ily módon maximális lehetőség nyílna a házon belüli mentorálásra. Ily módon egy speciális családjogi pro bono munkacsoport jöhetne létre, csoportülésekkel és akár egy honlappal a munkacsoport számára.

A harmadik módja az ügyvédi érdeklődés növelésének  egy házon belüli családjogi peres részleggel való együttműködés lehetne (ha már van ilyen). Az  ügyvédeket vonzhatja a szoros együttműködés lehetősége egy másik csoport tagjaival.

4.1.1 Hogyan határozzuk meg hatékonyan, hogy egy civil szervezet megfelelő pro bono ügyfél-e?²

A pro bono képviselet túlmutat a rászorultak és egyéb marginalizált egyének képviseletén. Civil szervezetek is megfelelő pro bono ügyfelek, különösen olyan nem peres ügyvédeknek, akik járatosak a vállalatok üzleti tranzakcióihoz kapcsolódó jogi munkában. Ahogyan nem minden személy megfelelő pro bono ügyfélnek, ugyanúgy nem minden civil szervezet jogosult pro bono jogi szolgáltatásra. Az Amerikai Pro Bono Jogi Tanácsadók Szövetségének (APBJTSZ) Nyilatkozata a civil szervezetek pro bono jogi támogatásokkal való támogatására hasznos módszertani anyaggal szolgál annak megállapítására, hogy mely jogi munka vállalható civil szervezetek számára. Bár ez a minta minden bizonnyal hasznos, meg kell jegyezni, mint ahogy az APBJSZ (APBCo) maga is megjegyzi: „minden helyzet egyedi, a szakmai megítélésnek is mindig szerepet kell kapnia annak meghatározásakor, hogy a pro bono képviseletnek van-e létjogosultsága.”

A küldetés, az ügy és a rászorultság vizsgálata (Mission–Matter–Means teszt)

1. A) Küldetés (Mission): Egy non-profit szervezet akkor jogosult a pro bono jogi támogatásra, ha az a küldetése, hogy a rászorultakat szolgálja vagy polgári/emberi jogokat, az állampolgári polgári szabadságjogokat, a közérdekű jogot védelmezze vagy megőrizze, függetlenül a szervezet tényleges éves költségvetésétől vagy az ügyvédi díjak kifizetésének képességétől. Bár a „közérdekű jog” nincs definiálva, az APBCo tagjai egyetértenek abban, hogy „közérdekű jog” lehet például környezetvédelmi ügy, közegészségügyi kérdések, békéltetési kezdeményezések, vagy a társadalom széles rétegeit érintő állami szabályozásra vonatkozó ügyek.

Ha egy adott szervezet a fenti feltételeket teljesíti, nem szükséges további mérlegelés. A megfelelő küldetésű szervezeteknek nyújtott pro bono támogatás a szervezet ügyfeleinek a javát szolgálja. Ezért abban az esetben, ha a szervezet küldetése feljogosít a pro bono támogatásra, a szervezet költségvetése nem bír jelentőséggel. Az ügyvédi irodák mérlegelhetik, hogy egyes vagy minden nagyobb, jól finanszírozott jótékonysági szervezet, amely egyébként teljesíti a küldetés kritériumát mégse szerepeljen az ügyvédi iroda pro bono definíciójában, vagy más módon sem lehessen támogatható bizonyos körülmények között. Például egyes ügyvédi irodák állandó jogi igényű, nagy, jól finanszírozott közhasznú intézményeket gyakran képviselnek költségtérítéses alapon. Ezek az ügyvédi irodák ügyfélkapcsolati okokból gyakran nem ajánlanak pro bono támogatásokat az egyébként fizető szervezethez hasonló méretű, költségvetésű, de pro bono támogatást igénylő szervezeteknek.

1. B) Az ügy (Matter): Egy non-profit szervezet, amelynek küldetése nem felel meg a fenti (A pontban taglalt) kritériumoknak, jogosult lehet pro bono jogi támogatásra,ha a konkrét ügy önmagában véve a pro bono program céljának (Mo.-n: létesítő okirat szerinti tevénység) megfelel. Azokban az esetekben, amikor egy támogatásra nem jogosult szervezet az alábbi témakörökbe tartozó tevékenységet végez, azaz a rászorultakat szolgálja vagy elősegíti az emberi-, polgári- és közérdekű jogérvényesítést, akkor az ügy természete maga jogosít pro bono jogi támogatásra, függetlenül a jogalany fizetőképességétől. Ha a konkrét ügy megfelel a szervezeti küldetés kritériumának is, az további felülvizsgálat nem szükséges.

1. C) A rászorultság (Means): Ha a fentiek közül egyik sem [ szervezeti küldetés és az ügy] teljesül, a legtöbb ügyvédi iroda továbbra is lehetőséget ad pro bono jogi támogatásra, ha a szervezet nem tudja ezt megfizetni. Ilyen körülmények között a kérdés az, hogy a szervezetnek van-e lehetősége hozzáértő jogi támogatás megfizetésére, hogy az ügyét megoldja. Ennek eldöntése nem mindig egyszerű. Annak vizsgálatakor, hogy egy nonprofit szervezetnek van-e elegendő anyagi lehetősége jogi tanácsadásra, számos tényezőt lehet vizsgálni:

Jogi szolgáltató szervezet ajánlása: Sok közösségben vannak kifinomult jogi szolgáltatást nyújtó szervezetek (pl. a pro bono központ, ernyőszervezetek), amelyek nonprofit szervezeteket szűrnek és ajánlanak ki ügyvédi irodák számára pro bono jogi támogatásokra. Az ügyvédi irodák nagymértékben támaszkodnak az ilyen ajánlásokra, és ha nincs valamilyen egyértelmű jele annak, hogy a civil szervezet pro bono képviseletre jogosult, akkor az ajánlás elegendő jelzés a pro bono támogatásokra való jogosultságra.

Pénzügyi szempontok: egy nem megbízható jogi szolgáltató által ajánlott szervezet esetén az ügyvédi iroda megvizsgálhatja a szervezet pénzügyi helyzetét tükröző kimutatásokat. Különösen érdemes figyelembe venni a civil szervezetek bevételeit az általános költségvetéshez képest, a vezetők juttatásait, és az adósság-eszköz arányát. Ha a szervezet költségvetésében szerepel az ügy jogi díjazása, ez annak a jele lehet, hogy meg tudja fizetni az ügyvédi költségeket.

Korábban már kifizetett jogi vagy más szakértői költségek, díjak: A szervezet korábbi jogi költségeit és egyéb szakértői díjak kifizetéseit is figyelembe kell venni. Az ilyen kifizetések nem kell, hogy automatikusan kizárják a szervezetet a pro bono képviseletből. Másrészt, a korábbi fizetőképesség jelezheti a jelenlegi fizetőképességet, bár ez nem mindig van így. Más szakmai költség kifizetését is figyelembe kell venni.

A jogi szolgáltatás jellege és mértéke: Az ügyvédi iroda megfontolhatja a konkrét ügy természetét is amikor azt mérlegeli, hogy egy szervezet képes-e a jogi támogatásért fizetni. Egyes ügyek speciális jogi szakértelmet igényelnek, amelyeknek az ára szinte megfizethetetlen lehet. Egyes ügyeket nem lehet felvállalni  pro bono segítség nélkül. Egyes ügyeknek döntő fontosságuk lehet a szervezet további léte szempontjából. Másrészt, bizonyos ügyeket, mint például felperes oldalának peres képviselete, rutinszerűen tudnak kezelni eseti díjazást alkalmazó ügyvédek.

A kiszolgált ügyfélkör: Ha egy nonprofit szervezet kizárólag vagy jellemzően viszonylag jómódúakat szolgál ki, a szervezet képes a jogi költségek fedezésére, még ha a szervezetnek nincs is azonnal rendelkezésre álló forrása a jogi tanács megfizetésére. Például, a háztulajdonosok nonprofit szövetsége, amelyet tagdíjakból tartanak fent egy nem alacsony jövedelmű környéken, valószínűleg nem felel meg a pro bono kritériumoknak, ha a tagságtól képes beszedni a szükséges finanszírozást.

Meg kell jegyezni azonban, hogy egyes ügyvédi irodák nem fogadják el egy szervezet pro bono jogosultságát csak azon az alapon, hogy a szervezet megfelel a küldetés vagy ügy fentebb említett feltételeinek függetlenül attól, hogy a szervezet nem képes fizetni a jogi támogatásért. Sőt, egyes ügyvédi irodák nem fogadják el (egyáltalán nem vagy a körülményektől függően) egy szervezet pro bono jogosultságát akkor sem, ha az megfelel a szervezeti küldetés kritériumának, de könnyen képes lenne fizetni a jogi támogatásért. Végül néhány iroda ingyenes jogi támogatást nyújt a szervezeti küldetés – ügy – rászorultság kritériumok nem teljesítése esetén is. Amennyiben ez előfordul, ezek az ügyvédi irodák nem foglalják ezeket a jogi támogatásokat a pro bono definícióikba (lásd a 3.3 pontot).

4.2 A pro bono lehetőségek azonosítása Pro Bono Opportunities

Miután a jogi igényeket és az ügyvédi érdekeket felmértük, a következő lépés annak meghatározása, hogy az ügyvédi iroda hogyan fogja megtalálni a megfelelő pro bono ügyeket. Ez nem könnyű feladat, különösen jól működő pro bono központok (clearinghouse) híján (lásd 4.2.1) mindez jelentős figyelmet kíván. Bizonyos pro bono jogi támogatásra nagy szükség lehet, de az ügyfél megfelelő átvilágítás, képzés és mentorálás nélkül alkalmatlan lehet pro bono támogatás fogadására.

Mielőtt egy ügyvédi iroda eldönthetné, hogy egy pro bono ügy megfelelő-e, egy sor lépést kell megtennie (amennyiben nem működik pro bono központ az országban). A következő lépéseket például, de nem kizárólagosan: kapcsolatfelvétel és interjú a potenciális pro bono ügyfelekkel, a potenciális ügyfél iratainak megszerzése és áttekintése, annak megállapítására, hogy az ügyvédi iroda pro bono meghatározásának megfelel-e az ügy és a szervezet.

A következő rész a pro bono lehetőségek felkutatásának leggyakrabban használt módszereit ismerteti. A pro bono program kialakításának többi aspektusában sem szabad az ügyvédi irodáknak elfelejtenünk, hogy programjaikat egyéni jellemzőik és forrásaik szerint szabják testre. Így az ügyvédi irodák a már meglévő hálózatokat és a már kialakított kapcsolataikat kell használniuk a pro bono lehetőségek megtalálására.

4.2.1 Partnerségek létrehozása

Az egyik leghatékonyabb és kényelmesebb módja a pro bono ügyek megtalálásának a pro bono partnerségek létrehozása, melyet széles körben használnak az amerikai ügyvédi irodák. Ebben a megközelítésben az ügyvédi iroda együttműködik többek között közhasznú vagy szociális jóléti szervezetekkel, jogi egyetemekkel vagy kormányzati szervekkel (a „pro bono szolgáltatókkal”), hogy pro bono ajánlatokat kapjanak, amelyeket aztán házon belül megköröztetnek, hogy felmérjék az ügyvédek érdeklődését a ügyeket illetően. Ha van kellő érdeklődés, és a pro bono szolgáltató nem adja át az ügyet egy másik ügyvédi irodának, az ügyvédi iroda kezdeményezi az ügyfelvételi folyamatot (lásd 3.6.1). Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a pro bono szolgáltató megszabadítja az ügyvédi irodát a felvétel kezdeti felelősségétől (interjú az ügyfelekkel, az ügy előzményének tanulmányozása és egyéb adminisztratív feladatok). Ezzel a módszerrel az ügyvédi irodák partnerségi programokat alakíthatnak ki civil szervezetekkel és egyéb intézményekkel, amelyek pro bono központokként működnek, összekötik az előzetesen szűrt pro bono ügyfeleket a jogi támogatásokat nyújtó ügyvédi irodákkal. A civil szervezetek, kamarák, kormányzati ügynökségek, egyetemek, egyetemi jogklinikák, egyházak mind lehetnek ilyen központok.

Felállításukat követően a helyi pro bono központok fontos forrásai a résztvevő ügyvédi irodák és ügyvédek számára átadandó pro bono munkának. Alapvetően egy pro bono központ feladata az, hogy pro bono projekteket fejlesszen ki, amelyeket majd ügyvédi irodáknak és egyéni ügyvédeknek ajánlhat. A központ majd felügyeli és irányítja az ügyvédi iroda kapcsolatát a pro bono ügyféllel, támogatva a pro bono ügyvédek munkáját a projekt vagy az ügy sikeres megoldásában. A központok hasznos információ- és technikai segítség forrásai is lehetnek az ügyvédi irodák pro bono kultúrájának kialakításában. Sőt, egyes központok kiterjedt folyamatos mentorálást, valamint képzést biztosítanak, és néha pro bono kérdésekben tanácsadói partnerek is. Mint fentebb említettük, a központok esetleges szerepére az ügyek elhelyezését követően a kötelezettségvállalási levelekben (megbízási szerződésekben) kell kitérni, amely akár közös tanácsadói megállapodás is lehet.

Ahhoz, hogy a pro bono központok különböző szolgáltatásai fennmaradhassanak, az ügyvédi irodáknak e központok pénzügyi támogatását is be kell tervezniük a pro bono költségvetésükbe, hiszen e támogatás az, amely biztosítja számukra a pro bono projektekhez való hatékony hozzáférést.3

4.2.2 Tanácsadó testületek

Jó ötletnek tűnik egy szakmai tanácsadó testület létrehozása az egyes helyi pro bono központok mellett. Ez a tanácsadó testület állhat fiatalabb ügyvédekből, akik nemcsak segítik a pro bono központ programjának kialakítását, de kontakt személyként is szolgálnak az egyes részt vevő jogi ügyvédi irodák felé. Ezek az ügyvédek információval szolgálhatnak a pro bono központoknak, hogy a pro bono láncban betöltött szerepük hatékonyabb legyen.

4.2.3 Pro bono koordinátorok hálózata

Ha nincs helyi központ, kamarai egyesületi ajánló program vagy tanácsadó testület, és akkor is, ha ezekből egy vagy több létezik, a különböző ügyvédi irodák pro bono koordinátorai dönthetnek úgy, hogy rendszeresen találkoznak, hogy megbeszéljék irodáik pro bono végrehajtási folyamatait. A tapasztalatok és stratégiák megbeszélése által ez a hálózat jobban elő tudja mozdítani a pro bono kezdeményezés ügyét a szakmán belül és együtt dolgozhat ki megoldási javaslatokat a felmerülő kihívásokra.⁴

 

4.2.4 Belső rendszerek

Ügyvédi irodák a fenti partnerségeket mellőzve is kereshetnek pro bono ügyeket. Az ügyvédi iroda pro bono ügyfelekre találhat úgy is, hogy egy jogklinikára hívja el potenciális ügyfeleit. Egy ilyen jogklinikán (akárcsak a partnerségek kapcsán szervezettek esetén) az ügyvédi iroda ügyvédei helyben nyújthatnak egyszeri jogi támogatást több ügyfélnek, de akár beleegyezhetnek abba is teljes értékű pro bono képviseletet vállalnak fel egyének/civil szervezetek számára.

Egyes ügyvédi irodák úgy döntöttek, hogy magánalapítványokat hoznak létre, amelyek a társadalom és az ügyvédi iroda közötti ügytovábbító ügynökségek szerepét töltik be. Míg a pro bono partnerségek előnyösebbek igazgatási szempontból, ezek az alapítványok az ügyvédi irodáknak nagyobb ellenőrzési lehetőséget adhatnak potenciális ügyfeleik és a vonatkozó információk ellenőrzésében.

4.2.5 Pro bono ügyek ügyvéd/ügyvédi iroda és ügyfél általi azonosítása

A pro bono koordinátor/pro bono bizottság számára a legjobb erőforrás az ügyvédi iroda saját munkatársai. Senki sem ismeri jobban munkatársaknál a pro bono munka kihívásait és sikereit az ügyvédeknél és az adminisztratív munkatársaknál, akik maguk biztosítják, hogy a pro bono munka el legyen végezve: ráadásul hatékonyan és a legjobb minőségben egyszerre! A pro bono koordinátorok workshopokat, kerekasztal-beszélgetéseket, vagy vitafórumokat rendszeresíthetnek, amelyeken a pro bono munkában részt vevő ügyvédek kifejthetik véleményüket és javaslatokat tehetnek a pro bono program fejlesztés érdekében. Ez nem csak a pro bono koordinátor vagy a bizottság hatékonyabb munkáját segíti, hanem elősegítheti az ügyvédi iroda pro bono kultúrájának fejlesztését és egyben elismerést nyújthat azoknak, akik részt vesznek a pro bono munkában. Ezen kívül az ügyvédi iroda ügyfelei, illetve az céges ügyfelek jogtanácsosai szintén pro bono ügyek forrásai lehetnek. Ez például mintegy mellékes eredeménye lehet annak, hogy egy vállalati jogtanácsos egy olyan szervezet igazgatótanácsának/kuratóriumának tagja, mely rászorultak számára nyújt jogi szolgáltatást, vagy olyan szervezetnek, amely egyéb szolgáltatást nyújt rászorultaknak, de szüksége lehet jogi támogatásra. Sőt, bizonyos körülmények között a jogtanácsosok az irodák ügyvédeivel hatékonyan dolgozhatnak pro bono ügyeken. Természetesen mindez csak az együttműködés mikéntjének meghatározása és megállapodás aláírását követően valósulat meg.

Mint már említettük, az ügyvédi érdekeit egyensúlyba kell hozni a közösség kielégítetlen jogi szükségleteinek általánosabb céljával. Minden pro bono projektnek, ideértve az ügyvédek által javasoltakat is, meg kell felelnie az ügyvédi iroda pro bono kritériumainak.

---

²Ezt a részt az alábbi kiadványból vettük át: Frequently Asked Questions: A Supplement to the PBDA Implementation Handbook: A Guide to Establishing a Pro Bono Program at Your Law Firm.
³Az utolsó két bekezdést az alábbi kiadványból vettük át: Frequently Asked Questions: A Supplement to the PBDA Implementation Handbook: A Guide to Establishing a Pro Bono Program at Your Law Firm.
⁴A 4.2.2 és 4.2.3 részeket az alábbi kiadványból vettük át: Frequently Asked Questions: A Supplement to the PBDA Implementation Handbook: A Guide to Establishing a Pro Bono Program at Your Law Firm.
⁵Ezt a részt az alábbi kiadványból vettük át: Frequently Asked Questions: A Supplement to the PBDA Implementation Handbook: A Guide to Establishing a Pro Bono Program at Your Law Firm.